Megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e iskolai felkészítésre, hiszen nem kell egy iskolába lépő gyermeknek írni-olvasni tudni, ennek megtanítása az iskola feladata. Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Mint kétgyermekes gyakorló édesanya azonban azt gondolom, hogy ma Magyarországon nincs a gyermeki igényeket és az életkori sajátosságokat valóban figyelembe vevő és ezt toleráló átmenet az óvoda és az iskola között. Az egyik nap még óvodás kisgyermeknek szinte egyik pillanatról a másikra kell a 45 perces tanítási órákat végig ülnie, a szigorú szabályrendszerhez igazodnia.
A gyermekek igen változatos képességprofillal érkeznek meg az első osztályban, amit teljesen természetes, hiszen mindannyian mások vagyunk, és ez így van rendjén. A 25+ fős első osztályokban, a tanító néninek még a legnagyobb jószándéka mellett sincs legtöbbször lehetősége arra, hogy mindenkire egyesével figyeljen, és egyénileg segítse a valamilyen okból gyengébben teljesítőket.
Egyéni iskola-előkészítő foglalkozások
Az egyéni felkészítés legnagyobb előnye a gyermek mint identitás, egyén figyelembe vételének lehetősége a maga erősségeivel, gyengeségeivel, tehetségével együtt, komplexen, holisztikusan szemlélve.
Deákné B. Katalin több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus „Egyéni iskola-előkészítő, képességfejlesztő program”-ja egy tematikusan felépített 3×8 órás program, melynek keretei között változatos tevékenységeken keresztül készülünk fel az iskolai élet kihívásaira.
Deákné B. Katalint idézve:
„A három szakaszban (alapozó, gyakorló, felkészítő) a foglalkozásokon minden olyan részképesség előtérbe kerül, ami az iskolai munkában nagyfokú segítséget jelenthet.”
Nem olvasni és írni tanulunk, hanem – ahogyan azt a program elnevezése is sugallja –a gyermek életkorának megfelelően az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük egyénre szabottan, komplexen, sokoldalúan.
Csoportos iskola-előkészítő foglalkozások
Magamról
Verba Andrea vagyok, angoltanár, valamint tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus. A gyógypedagógiát sokan a „sajátos nevelési igény/SNI”, „tanulási és/vagy értelmi akadályozottság” fogalmával azonosítják. Én pedagógusként-gyógypedagógusként minden gyermeket nagy szeretettel várok függetlenül attól, hogy „hivatalosan, papíron” sajátos nevelési igényű-e vagy sem.
