Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 4.: Gestalt látás
Az iskolaérettséget megalapozó képességek bemutatása során szóltam korábban a testtudatról, a térbeli és síkbeli tájékozódásról, valamint a finommotorikáról és grafomotorikáról.
Ebben a részben a Gestalt látásról szeretnék szólni. Ezzel is szinte minden olyan felsorolásban találkozhat a szülő, melyek az iskolaérettség szempontjait veszik sorra.
Mit jelent maga a Gestalt szó?
A szó német eredetű, jelentése „alak, forma”. A gestaltpszichológia vagy alaklélektan a 20. elején kialakult irányzat. Hangsúlyozza, hogy valaminek az egésze, egysége egy sokkal összetettebb és bonyolultabb fogalom, mint egyszerűen csak az őt alkotó különálló részek összege. Vagyis az „egész” sokkal magasabb rendű fogalom, a látványt jellemzi struktúrája és hierarchiája (R. Arnheim, 1904-2007). Az egész tulajdonságaira nem következtethetünk abból, ha megvizsgáljuk az őt alkotó egyes részek tulajdonságait külön-külön. Nagyon fontos, hogy egységben, holisztikusan szemléljük az egészet.
Nézzük meg a következő ábrát, hogy mindezt megértsük :
Mindkét képen egy kerékpár részeit láthatjuk. Az első képen az egyes részeket külön-külön ábrázolva, a másodikon viszont ugyanazon részeket egységbe foglalva. Ahhoz, hogy valóban egy kerékpárt lássunk, az egészet egységben kell tekintünk. Az első képen lévő részekből nem biztos, hogy azonnal egy kerékpár jut eszünkbe. Mást látunk, ha külön-külön a részeket nézzük, és mást, ha az egészet egyben még akkor is, ha ugyanazokról a részekről beszélünk.
Miért fontos a Gestalt látás a sikeres tanuláshoz?
Ez alapvető fontosságú az írás és olvasás elsajátítása során, hiszen az egyes betűkből lesznek majd szavak és mondatok. A betűk külön-külön nem kapnak értelmet, ha nem olvassuk össze őket, és tekintünk rájuk egységként. Az „a, u, t, ó” betűsor elemei külön-külön kiejtve csak hangok, leírva csak betűk. Csak akkor lesz belőlük „autó”, ha a gyermek képes ezeket a különálló részeket egységként értelmezni. Úgy, ahogy a fenti képen a bicikli esetében. Ez a képesség 6-7 éves korra alakul ki.
Fejlesztési lehetőségek
Mivel a gyerekek szeretnek játszani, ezt a képességet is igyekszünk játékos formában fejleszteni. Már egészen kicsi kortól szívesen játszanak életkoruknak megfelelő kirakójátékokkal, puzzle játékokkal. Kisgyermekek esetében ezek legyenek kézzelfogható játékok, ne feladatlapok. Minél nagyobbak a gyerekek, annál több részből álló kirakót választhatunk. Arra figyeljünk, hogy ne állítsuk megoldhatatlan feladat elé a gyermeket, hiszen a sikerélmény elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz! Szórakoztató lehet a kisgyermek számára, például, ha kedvenc játékait összegyűjtjük, és a játékok egy részét letakarjuk, az ő feladata pedig az lesz, hogy ismerje fel, melyik játékát tartjuk a kezünkben félig letakarva. Szórakoztató játék, ha építőkockákból felépítünk egy egyszerű házikót vagy egy autót, és a gyermek számára odaadjuk az építőelemeket, hogy ő maga is építse meg ugyanazt a házikót vagy autót. Nagyon hasznosak és izgalmasak lehetnek a különbségkereső játékok is, amikor valóban csak kis eltéréseket kell a gyerekeknek felfedezniük, ilyen játékokból akár versenyt is rendezhetünk, ki találja meg hamarabb az apró különbséget. Nagyobb, iskolába készülő vagy iskolás gyerekeknek papír alapon is készíthetünk fejlesztő feladatokat.
A komplex fejlesztő és az iskola-előkészítő foglalkozásaimon is nagy hangsúlyt fektetek ezen részképesség fejlesztésére is, hiszen, ha nem megfelelő fejlettségi szintű az iskolába lépéskor, akkor a gyermeknek az összeolvasás, írás nehézséget okozhat majd.
Tematikus fejlesztő füzeteimben – melyek weboldalamról megvásárolhatóak és letölthetőek (https://www.arnyektanar.hu/foglalkoztatok/) – is mindig található olyan feladat, mely más területekkel együtt ezen terület fejlesztését is szolgálja. Erre mutatok két példát a farsangi és a tavaszi füzetemből:
Szeretettel várom az óvodás, iskolába készülő és kisiskolás gyermekeket foglalkozásaimra! További információkért, kérem, látogasson el honlapomra: https://www.arnyektanar.hu/ !
Related Posts
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 1.
Az iskolaértettségnek számos kritériuma van, melyeknek teljesülniük kell,...
Óvodában maradás iránti kérelem
Fontos határidő: január 18. A 2022. augusztus 31-ig napjáig 6. életévüket...
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 4.: Gestalt látás
Az iskolaérettséget megalapozó képességek bemutatása során szóltam korábban...
6 évesen iskolába…
A jelenlegi törvényi rendelkezés értelmében, annak a gyermeknek, aki az...