Megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e iskolai felkészítésre, hiszen nem kell egy iskolába lépő gyermeknek írni-olvasni tudni, ennek megtanítása az iskola feladata. Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Mint kétgyermekes gyakorló édesanya azonban azt gondolom, hogy ma Magyarországon nincs a gyermeki igényeket és az életkori sajátosságokat valóban figyelembe vevő és ezt toleráló átmenet az óvoda és az iskola között. Az egyik nap még óvodás kisgyermeknek szinte egyik pillanatról a másikra kell a 45 perces tanítási órákat végig ülnie, a szigorú szabályrendszerhez igazodnia.
A gyermekek igen változatos képességprofillal érkeznek meg az első osztályban, amit teljesen természetes, hiszen mindannyian mások vagyunk, és ez így van rendjén. A 25+ fős első osztályokban, a tanító néninek még a legnagyobb jószándéka mellett sincs legtöbbször lehetősége arra, hogy mindenkire egyesével figyeljen, és egyénileg segítse a valamilyen okból gyengébben teljesítőket.
Egyéni iskola-előkészítő foglalkozások
Az egyéni felkészítés legnagyobb előnye a gyermek mint identitás, egyén figyelembe vételének lehetősége a maga erősségeivel, gyengeségeivel, tehetségével együtt, komplexen, holisztikusan szemlélve.
Deákné B. Katalin több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus „Egyéni iskola-előkészítő, képességfejlesztő program”-ja egy tematikusan felépített 3×8 órás program, melynek keretei között változatos tevékenységeken keresztül készülünk fel az iskolai élet kihívásaira.
Deákné B. Katalint idézve:
„A három szakaszban (alapozó, gyakorló, felkészítő) a foglalkozásokon minden olyan részképesség előtérbe kerül, ami az iskolai munkában nagyfokú segítséget jelenthet.”
Nem olvasni és írni tanulunk, hanem – ahogyan azt a program elnevezése is sugallja –a gyermek életkorának megfelelően az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük egyénre szabottan, komplexen, sokoldalúan.
Magamról
Verba Andrea vagyok, angoltanár, valamint tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus. A gyógypedagógiát sokan a „sajátos nevelési igény/SNI”, „tanulási és/vagy értelmi akadályozottság” fogalmával azonosítják. Én pedagógusként-gyógypedagógusként minden gyermeket nagy szeretettel várok függetlenül attól, hogy „hivatalosan, papíron” sajátos nevelési igényű-e vagy sem.