Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 1.
Az iskolaértettségnek számos kritériuma van, melyeknek teljesülniük kell, mire a gyermek iskolába lép. Most, hogy a törvényi rendelkezések értelmében az iskolakötelezettség 6 éves korban megkezdődik, meg inkább előtérbe kerül ez a kérdés.
Az iskolaérettségi vizsgálatok számos területre kiterjednek, de természetesen minden gyermek más és egyedi fejlődésmenetű, tehát nem kell mindenben tökéletes teljesítmény nyújtania ahhoz, hogy iskolaérettnek tekinthető legyen, az azonban fontos, hogy szignifikáns, nagyfokú elmaradást ne mutasson ezeken a területeken:
- megfelelő testi fejlettség
- pszichés és szociális érettség
- stabil testséma
- kialakult lateralitás (jobb- vagy balkezesség)
- kornak megfelelő általános tájékozottság, szókincs, beszédprodukció
- nagy- és finommozgások összehangolt működése
- feladatértés, feladattudat
- kognitív funkciók: figyelem, gondolkodás, emlékezet, érzékelés, észlelés, képzelet
- számfogalom
Részképességek
Nagyon fontos, hogy a fenti területeket érintő esetleges elmaradások minél hamarabb felszínre kerüljenek, hiszen a részképességek korai életkorban történő fejlesztésével, célzott megsegítéssel a lemaradás mértéke csökkenthető, kompenzálható. A részképességek a komplex teljesítmények (olvasás, írás, számolás) elsajátítását és kivitelezését lehetővé tevő kognitív (megismerő) és motoros (mozgásos) funkciók, ezek jelentik az iskolában az olvasás, írás, számolás és az adaptív (alkalmazkodó) viselkedés alapját. Részkepesség-zavarok következtében kialakuló tanulási nehézségek miatt az iskolában a gyermeket sok kudarc érheti, gyenge teljesítményt tud csak nyújtani, bármennyire is igyekszik. Ez a tanulási motiváció elveszítéséhez, alacsony önértékeléshez, a közösségből való kirekesztettséghez, megbélyegzéshez, mindezek következtében magatartás zavarokhoz, depresszióhoz és szomatikus tünetek megjelenéséhez is vezethet.
A biológiai, pszichés és szociális érettségen kívül a megfelelő iskolai teljesítmény, az olvasás-írás-számolás elsajátításához szükséges legfontosabb értelmi képességek / részképességek, melyekről jelen és a következő hírleveleimben részletesebben is szólni kívánok:
- biztos testtudat, testséma
- kialakult dominancia (szem, kéz, fül, láb)
- biztos tájékozódás térben és síkban
- rendezett, összehangolt finom- és nagymozgások, grafomotorika fejlettsége
- szem-kéz koordináció
- szerialitás, soralkotás, ritmusérzék
- Gestalt-látás (egységben látás)
- alak, forma, szín, nagyság érzékelése, ezek állandósága
- alak-háttér észlelése, megkülönböztetése
- auditív (hallási) és vizuális (látási) emlékezet, rövid és hosszú távú memória megfelelő fejlettsége
- analizáló-szintetizáló képesség (auditív és vizuális)
- azonosságok és különbözőségek felismerése, differenciálása (auditív és vizuális)
- megfelelő szintű beszédértés és produkció, életkornak megfelelő aktív és passzív szókincs
- tartós, koncentrált, szándékos figyelem legalább 15 percig
- keresztcsatornák koordinált működése
Testtudat: testkép, testfogalom, testséma
Miért fontos?
Az olvasás-írás megtanulásához a testtudat (testkép, testfogalom, testséma) és a téri tájékozódás fejlesztése elengedhetetlen. A gyermeknek tisztában kell lennie saját testével, fontos, hogy kialakult testképe legyen, melyet saját teste szubjektív megtapasztalásával érhet el elsősorban mozgáson keresztül. Az alapmozgások, azaz a gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, kapás megfelelő fejlettsége a finommozgások és az értelmi képességek fejlődésének alapja, ezért a kisgyermekeknek a lehető legkorábbi életkortól kezdve megfelelő teret és lehetőséget kell biztosítani az életkornak megfelelő mozgásformák gyakorlására. A mozgás a legfontosabb kiindulópontja és mozgató rugója mindenféle fejlődési folyamatnak. A gyermek így tanulja meg, hogyan alkalmazkodjon környezetéhez, hogyan tartsa saját testét egyensúlyban. A mai fejlett világunkban sajnálatos módon már a bölcsődés és óvodás korú gyermekek jelentős része tölt akár órákat is naponta tablet, számítógép, TV előtt, ami jelentős visszahúzó erő akár a mozgás, akár pedig a kognitív, értelmi fejlődést tekintve, súlyosan sérülhetnek a gondolkodási, probléma megoldási funkciók. A mozgás révén a gyermek fokozatosan, saját tapasztalatai alapján ismeri meg önmagát, amikor pedig már meg tudja mutatni, nevezni testrészeit saját magán, meg tudja mutatni másokon, később pedig emberrajzain is ábrázolni tudja azokat, akkor elmondható, hogy testéről intellektuális tudással rendelkezik, azaz esetében kialakult a testfogalom. A testfogalom a saját testről szerzett tudás. A test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok változó mozgásának megélése pedig a testséma. A testséma tudatosság az egészséges én-kép kialakulásának és én-fejlődésnek a fontos kiindulópontja, nem megfelelő fejlettsége későbbi tanulási nehézségekhez, zavarokhoz, akár tanulási akadályozottsághoz is vezethet.
A fejlesztés során mindig a saját testből indulunk ki, a testrészek biztos ismerete után lépünk tovább, amikor már másik emberen is azonosítjuk a testrészeket, ezután következhet a fejlesztő eszközök bevonása a munkába mint játékbabák, később akár rajzos vagy ragasztós feladatlapok.
Mondókák, versek, énekek mozgással (tükör előtt is)
A fejlesztő munka fontos eszközei a versek, mondókák, mozgásos játékok, a tükör és közben a sok játék, nevetés. Néhány nagyon jól használható, a gyerekek által kedvelt mondókát, verset megosztok itt is otthoni játékos gyakorláshoz (forrás: internet). A versikéket mindig mozgással kísérjük, a testrészeket megérintjük, mutatjuk:
Ezzel látok, meg ezzel is, (Egyik, majd a másik szemünket mutatjuk)
Ezzel hallok, meg ezzel is. (Egyik, majd a másik fülünket mutatjuk)
Ezzel érzek illatot, (Orrunkra mutatunk)
Ezzel mindent bekapok. (Szánkra mutatunk)
Ezzel fogok, (Kezünkkel úgy teszünk, mintha megfognánk valamit)
Ezzel járok, (Lábunkkal toporgunk)
Boldoggá csak ezzel válok. (Szívünkre mutatunk)
Ez a szemem, ez a szám,
ez meg itt az arcocskám.
Jobbra-balra két karom,
forgatom, ha akarom.
Két lábamon megállok,
ha akarok ugrálok.
Nyisd a kezed, zárd ökölbe, forgasd csuklód körbe, körbe!
Tapsolj kettőt, csapj a térdre, engedd kezed le a mélybe!
Nagyon kedvelt tevékenység a gyerekek körében, ha egy óriás méretű csomagolópapírt leterítve vagy a falra rögzítve, a gyermek testének körvonalát a papíron körberajzoljuk életnagyságban, ezt követően pedig azonosítjuk rajta együtt a testrészeket.
Rajzolhatunk hiányos testrészekkel arcot, emberalakot, és megkérjük a gyermeket, hogy egészítse ki a rajzot.
Testrészek összeilletése, azonosítása: ezek egy-egy letölthető feladatlap részei, de saját magunk is készíthetünk hasonlót.
Egy iskolába készülő gyermeknek már tisztában kell lennie önmaga testével, testrészeit hibátlanul kell tudnia azonosítania önmagán és másokon is, rajzaiban is meg kell ezeknek jelenniük. Az emberrajzok nagyon beszédesek, sok információt hordoznak készítőjük kognitív képességeiről, érzelmi és pszichés állapotáról. A kisgyermekek rajzainak színvonalából lehet következtetni az értelmi képességeik fejlettségére is. Iskolába készülő gyermekek már reális rajzokat készítenek, részleteket ábrázolnak, elmesélik, hogy mi látható a rajzukon. A hiányos emberrajz nem megfelelően fejlett testtudatra utalhat, mely később a tanulási folyamatban is súlyos visszahúzó tényező lehet a korábbiakban már említett módon.
A komplex gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások egyik mindenkori alappillére a testtudat, testfogalom, testséma fejlesztése.
Related Posts
Árnyékpedagógus…, de ki is ő valójában?
Az árnyékpedagógus klasszikus értelemben az integrációban tanuló sajátos...
GyógyPEDAGÓGUS, GYÓGYpedagógus vagy GYÓGYPEDAGÓGUS?
A gyógypedagógus tanít vagy gyógyít? Sokszor felteszik nekem a kérdést a...
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 1.
Az iskolaértettségnek számos kritériuma van, melyeknek teljesülniük kell,...
Fontos határidő: január 15.!
A 2021. augusztus 31. napjáig 6. életévüket betöltő gyermekek szüleinek...