GyógyPEDAGÓGUS, GYÓGYpedagógus vagy GYÓGYPEDAGÓGUS?
A gyógypedagógus tanít vagy gyógyít?
Sokszor felteszik nekem a kérdést a munkámmal, hivatásommal kapcsolatban, hogy én vajon beteg gyermekekkel/fiatalokkal/felnőttekkel foglalkozom-e mint GYÓGYpedagógus. A válaszom, természetesen, NEM! Hozzám nem betegek járnak, hiszen nem vagyok orvos. Én gyermekekkel, fiatalokkal dolgozom együtt, EMBEREKKEL foglalkozom, akik megtisztelnek bizalmukkal! A hangsúly az „együtt”-ön van, hiszen
Amikor egyvalaki tanít, akkor ketten tanulnak.
– ahogy Robert Heinlein,
amerikai író is hangsúlyozza. Elsősorban tehát pedagógusnak tartom magam. Tanítok, segítek, fejlesztek, oktatok és nevelek, teszem mindezt a gyermek/fiatal/felnőtt egyéni képességeinek, erősségeinek, gyengeségeinek feltérképezése után egyénileg történő differenciálással, odafigyeléssel, tisztelettel, szeretettel és empátiával, büszkén és odaadással GYÓGYPEDAGÓGUSKÉNT! Miközben tanítok, rengeteget tanulok is a tanítványaimtól, ami külön értéket képvisel számomra! A munkám során rendkívül fontos a szülők, nevelők, a család bevonása a közös munkába, hiszen csak együttműködve, egymást meghallgatva, tisztelve érhetünk el eredményt.
A gyógypedagógusok foglalkozása, a ’különleges nevelés’, a gyógyító nevelés is alkotás; az ő szakmájukra – akár az enyémre is – inkább illik a szó: hivatás. Ez azt jelenti: nem elég a szaktudás, tán a tehetség sem, kell ide emberség is, jó jellem.
– Illyés Gyula
Angol-orosz nyelvszakos diplomám után első gyermekem születését követően fordultam a gyógypedagógia felé, 16 évvel ezelőtt. Kisfiam egy problémamentes terhességet követően a 38. gesztációs héten sürgősségi sectio útján, 4/7-es APGAR értékkel gyakorlatilag félig holtan jött a világra 1800 gr születési súllyal. Semmilyen megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogy mi történhetett, illetve hosszabb távon mindennek milyen következménye lehet, nem kaptam. Annak érdekében, hogy minél többet megtudjak a lehetséges hosszabb távú következményekről, szakirodalmak után kutatva egyre mélyebb ismeretekre tettem szert az értelmi és tanulási akadályozottság témakörében azért, hogy szükség esetén a későbbiek során minél felkészültebb legyek, ha gyermekem speciális segítségre szorul. Végül úgy döntöttem, otthon megszerzett tudásomat magasabb szintre emelem.
A gyógypedagógia, a gyógyító nevelés tudománya révén tanulmányaim során egy olyan különleges szemléletet kaptam a „hagyományos” pedagógusi képesítésem mellé, mely által a személyiséget más szemszögből, sokkal érzékenyebben, holisztikusan, azaz teljességében, egységében szemlélem, hiszen a bennünket körülvevő világban is minden mindennel összefügg. A tantárgyi tudás is nagyon fontos, de azt gondolom, nem lehet külön-külön „csak” tantárgyakat tanítani és lexikai tudást adni. Ugyanilyen jelentőséggel bír az is, hogyan érzi magát a gyermek a bőrében, mi bántja, mi szerez örömet számára, mi történt vele az óvodában/iskolában, minek örül és minek nem, mivel érhetünk el sikereket, mi az, amivel motiválható. Így tehát pedagógusként ÉS gyógypedagógusként várom szeretettel a normál, azaz neurotipikus fejlődésmenetű és a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekeket is, akiknek legjobb tudásom szerint igyekszem megadni mindazt és pontosan azt, amire szükségük van.
Related Posts
Bankivatyúk és százrétű gyomor, lemezvastagság és a körív sugara… Tényleg szükség van minderre 11 évesen…?
Korábban írtam már arról, hogy mit gondolok a gyermekek 6 éves korban...
A Szülő mint kompetens partner
Gyógypedagógusként számos szülői csoportnak tagja vagyok a közösségi...
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 1.
Az iskolaértettségnek számos kritériuma van, melyeknek teljesülniük kell,...
Árnyékpedagógus…, de ki is ő valójában?
Az árnyékpedagógus klasszikus értelemben az integrációban tanuló sajátos...