Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 3.: Finommotorika és grafomotorika

Miért fontos?

Az iskolaérettséget megalapozó képességeket bemutató sorozatom 1. és 2. részében a testtudatról és a térbeli és síkbeli tájékozódásról írtam. Ebben a részben a finommotorika és grafomotorika lesz a témánk.

Mindkettő fogalom ismerősnek tűnhet sokaknak, hiszen mindkét terület megfelelő fejlettségi szintje alapvető fontosságú az iskoláérettség szempontjából, illetve a két területen tapasztalható esetleges fejlődési elmaradások, késések később tanulási nehézségekhez is vezethetnek.

Gyakran találkozom azzal, hogy ezt a két területet szinte egyként, „összemosva”, csaknem szinonimaként tüntetik fel egyes források. Ez a megközelítés nem helyes, hiszen két, egymással ugyan szorosan összefüggő, mégis különálló területről beszélünk.

Egyszerűen fogalmazva a finommotorika megfelelő fejlettsége alapfeltétele a grafomotorika megfelelő fejlődésének.

Mit jelent a finommotorika?

A finommotorika a test kisebb, apróbb részeinek összehangolt, irányított, koordinált mozgását és mozgatását, ennek képességét jelenti.  Tehát a finommotorika nemcsak a kézügyességre utal, ahogyan azt sok helyen olvashatjuk. Ide tartozik a kéz, láb, az ujjak, a szem, a száj mozgása és mozgatása, a felsorolt testrészek izmainak megfelelő működése és működtetése. Korábban már szóltam arról, mennyire fontos a mozgás a gyermek fejlődésében már kezdetektől fogva, erre visszautalva emelném ki, hogy a finommotorika fejlődése is szorosan összefügg a nagymozgások kialakulásával és összerendeződésével, fejlődésével, hiszen ez jelenti az alapját az egyensúly, az izmok, csontok fejlődésének is. A kisgyermeknek tehát a legkorábbi életkortól kezdve rendkívül fontos a korának megfelelő mozgás lehetőségének biztosítása. A finommotorika az alapja a későbbi írástanulásnak az iskolában, de a finommotoros ügyesség a mindennapi életben is elengedhetetlen. Enélkül nem tudjuk begombolnia a kabátunkat, felhúzni a cipzárunkat, megkötni a cipőnket, befűzni a tűt, és sorolhatnám tovább.

Fejlesztése

Fejlesztése otthoni körülmények között mindennapi, a háztartásban megtalálható vagy könnyen elérhető eszközökkel is kitűnően lehetséges. Példaként ötletadónak szeretnék egy-két tevékenységet felsorolni:

• kupakokat csavarhatunk fel-le
• homokba, lisztbe, porcukorba rajzolhatunk az ujjainkkal vagy akár a lábunkkal
• festhetünk ujjal
• gyurmázhatunk
• kéz- és lábujjakat mozgatjuk külön (pl. asztalon „zongorázunk”)
• rakosgathatunk, válogathatunk gombokat
• játszhatunk fűzős játékokkal, otthon is készíthetünk ilyet (pl. egy kartonlap szélét körbe kilyukasztjuk, és ezeken a lyukakon keresztül fonalat, cipőfűzőt fűzünk)
• fűzhetünk gyöngyöket
• apróbb tárgyakat, terméseket rendezhetünk sorba (kis kockák, kukoricaszemek, korongok….)
• téphetünk, gyűrhetünk papírfecniket
• papírtörlő gurigájára gumikat fűzhetünk (akár szín szerint válogatva)
• csipeszelhetünk
• játszhatunk legoval vagy más kockákkal
• mutogatós, mozgásos mondókákat is szívesen tanulnak a gyerekek, ezekre néhány példát itt is találhatnak: https://www.otthonifejlesztes.hu/mondokak/testreszek-gyakorlasa-mondokakkal
• a szem és szem körüli izmok mozgatására alkalmas játéktevékenység, ha megkérjük a gyermeket, hogy kövessen egy tárgyat a szemével vagy együtt végzünk szemtornát (felfelé nézünk, lefelé nézünk, jobbra-balra nézünk, átlósan jobbra fel – balra le nézünk és fordítva…), kacsintuk, hunyorgunk
• a száj körüli izmok mozgatására grimaszolhatunk tükör előtt, csücsöríthetünk, fütyülhetünk, lufit fújhatunk, szívószállal üdítőt, vizet ihatunk

A lehetőségek sora végtelen. A lényeg, hogy a gyermek élvezze a tevékenységet, olyan játékot találjunk ki, amiben örömét leli, és amiben sikerélményt talál. A ceruza, ecset és egyéb rajz- és íróeszközök használatát nem szabad erőltetni, hiszen, ha túl korán próbáljuk rávenni a gyereket, hogy rajzoljon, színezzen ceruzával vagy zsírkrétával, az kudarcélményhez vezethet, illetve a későbbiekben a grafomotoros képességek fejlődésének is gátat szabhat. A finommotorika fejlesztése már egészen korán, csecsemőkorban elkezdődhet, hiszen a csecsemő már a 2-3 hónapos korban elkezdi követni szemével a kézmozgásokat, 3-6 hónapos korában pedig már tárgyakat is megtart a kezében, érdeklődik ezek iránt.

A finommotorika fejlődésének elmaradását okozhatja és jelezheti (néhány példa):

• az életkornak megfelelő mozgások kialakulásának késése, elmaradása
• nagymozgás fejlődésének elmaradása
• egyensúly probléma
• gyakran elejt dolgokat
• gyakran elesik
• kisgyermek kerüli a kézügyességet igénylő tevékenységeket: nem szeret fűzni, nem szívesen illeszt össze kockákat, nem szeret gyurmázni, nem szívesen játszik apróbb dolgokkal (lego, golyók, gyöngyök)
• kisgyermek nem érdeklődik az íróeszközök iránt
• nem firkál
• nem tud célba dobni vagy rúgni
• nem tudja a cipőjét befűzni
• iskolába készülő gyermekek esetén már fontos a szabályos és nem görcsös ceruzafogás

Mit jelent a grafomotorika?

A grafomotorika a rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összessége, tágabb értelemben pedig a finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységek összessége.

A grafomotoros ügyetlenség vagy elmaradás azt jelenti, hogy:

• gyenge a gyermek finommozgás koordinációja,
• nem megfelelően összerendezettek a finommozgások, ennek következtében pedig
• nem rajzol szívesen,
• a rajz- és íróeszközt görcsösen fogja,
• nem megfelelő a ceruzafogása,
• iskolás korban az írástanulás nehezített,
• „csúnyán” ír, kusza az íráskép,
• az íráskép nem rendezett,
• a betűk formája szabálytalan,
• a vonalvezetés nem megfelelő,
• az írástempó lassú,
• a helyesírás hibás.

Mindezek miatt a tanulási folyamat nehezített, kudarcos, a gyermek a tanulási motivációját elveszíti, a társai megbélyegezhetik, perifériára szorulhat. Nagyon fontos a korai, illetve a lehető legkorábban megkezdett fejlesztés, megsegítés annak érdekében, hogy ezek a hátrányok mihamarabb kompenzálásra kerüljenek.

Fejlesztése

A fejlesztés során figyelünk a testtudat, testfogalom, testséma, a térbeli és síkbeli tájékozódás, a mozgás és a finommotorika eszköz nélküli fejlesztésére is. Ezen területek fejlesztési lehetőségeiről szóltam már korábban, további fontos és lehetséges tevékenységek:

• vonalkövetés kézzel, ujjakkal, eszközzel
• vízszintes, függőleges, hullámvonal, körvonal, hurokvonal rajzolása
• labirintus
• hiányzó vonalak pótlása
• ritmikus sorok írása
• a megfelelő ceruzafogás kialakítása
• a megfelelő nyomaték kialakítása (ne véssen, de az írás látható legyen)
• nagycsoportos korban már eszközt igénylő feladatlapokat is használhatunk, ha a finommotorika elérte az ehhez szükséges fejlettségi szintet.

Néhány példa grafomotorikát fejlesztő feladatlapra:

Az óvodások és kisiskolások egyéni fejlesztő foglalkozásain mindig helyet kap a finommotorika fejlesztése íróeszköz nélkül, ezeket a tevékenységeket a kisebb és nagyobb gyerekek is nagyon kedvelik. A finommotorikusan megfelelő fejlettségi szinten lévő gyermekek esetében pedig szükség esetén figyelmet fordítunk és hangsúlyt fektetünk a grafomotoros fejlesztésre is.

Szeretettel várom foglalkozásaimra az óvodás és kisiskolás korú gyermeket! A részletekről itt a honlapon és facebook oldalomon is tájékozódhat, illetve várom jelentkezésüket a verba.andrea@arnyektanar.hu e-mail címen és akár telefonon is.

Az első foglalkozás mindenki számára ingyenes.