Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 3.: Finommotorika és grafomotorika
Miért fontos?
Az iskolaérettséget megalapozó képességeket bemutató sorozatom 1. és 2. részében a testtudatról és a térbeli és síkbeli tájékozódásról írtam. Ebben a részben a finommotorika és grafomotorika lesz a témánk.
Mindkettő fogalom ismerősnek tűnhet sokaknak, hiszen mindkét terület megfelelő fejlettségi szintje alapvető fontosságú az iskoláérettség szempontjából, illetve a két területen tapasztalható esetleges fejlődési elmaradások, késések később tanulási nehézségekhez is vezethetnek.
Gyakran találkozom azzal, hogy ezt a két területet szinte egyként, „összemosva”, csaknem szinonimaként tüntetik fel egyes források. Ez a megközelítés nem helyes, hiszen két, egymással ugyan szorosan összefüggő, mégis különálló területről beszélünk.
Egyszerűen fogalmazva a finommotorika megfelelő fejlettsége alapfeltétele a grafomotorika megfelelő fejlődésének.
Mit jelent a finommotorika?
A finommotorika a test kisebb, apróbb részeinek összehangolt, irányított, koordinált mozgását és mozgatását, ennek képességét jelenti. Tehát a finommotorika nemcsak a kézügyességre utal, ahogyan azt sok helyen olvashatjuk. Ide tartozik a kéz, láb, az ujjak, a szem, a száj mozgása és mozgatása, a felsorolt testrészek izmainak megfelelő működése és működtetése. Korábban már szóltam arról, mennyire fontos a mozgás a gyermek fejlődésében már kezdetektől fogva, erre visszautalva emelném ki, hogy a finommotorika fejlődése is szorosan összefügg a nagymozgások kialakulásával és összerendeződésével, fejlődésével, hiszen ez jelenti az alapját az egyensúly, az izmok, csontok fejlődésének is. A kisgyermeknek tehát a legkorábbi életkortól kezdve rendkívül fontos a korának megfelelő mozgás lehetőségének biztosítása. A finommotorika az alapja a későbbi írástanulásnak az iskolában, de a finommotoros ügyesség a mindennapi életben is elengedhetetlen. Enélkül nem tudjuk begombolnia a kabátunkat, felhúzni a cipzárunkat, megkötni a cipőnket, befűzni a tűt, és sorolhatnám tovább.
Fejlesztése
Fejlesztése otthoni körülmények között mindennapi, a háztartásban megtalálható vagy könnyen elérhető eszközökkel is kitűnően lehetséges. Példaként ötletadónak szeretnék egy-két tevékenységet felsorolni:
- kupakokat csavarhatunk fel-le
- homokba, lisztbe, porcukorba rajzolhatunk az ujjainkkal vagy akár a lábunkkal
- festhetünk ujjal
- gyurmázhatunk
- kéz- és lábujjakat mozgatjuk külön (pl. asztalon „zongorázunk”)
- rakosgathatunk, válogathatunk gombokat
- játszhatunk fűzős játékokkal, otthon is készíthetünk ilyet (pl. egy kartonlap szélét körbe kilyukasztjuk, és ezeken a lyukakon keresztül fonalat, cipőfűzőt fűzünk)
- fűzhetünk gyöngyöket
- apróbb tárgyakat, terméseket rendezhetünk sorba (kis kockák, kukoricaszemek, korongok….)
- téphetünk, gyűrhetünk papírfecniket
- papírtörlő gurigájára gumikat fűzhetünk (akár szín szerint válogatva)
- csipeszelhetünk
- játszhatunk legoval vagy más kockákkal
- mutogatós, mozgásos mondókákat is szívesen tanulnak a gyerekek, ezekre néhány példát itt is találhatnak: https://www.otthonifejlesztes.hu/mondokak/testreszek-gyakorlasa-mondokakkal
- a szem és szem körüli izmok mozgatására alkalmas játéktevékenység, ha megkérjük a gyermeket, hogy kövessen egy tárgyat a szemével vagy együtt végzünk szemtornát (felfelé nézünk, lefelé nézünk, jobbra-balra nézünk, átlósan jobbra fel – balra le nézünk és fordítva…), kacsintuk, hunyorgunk
- a száj körüli izmok mozgatására grimaszolhatunk tükör előtt, csücsöríthetünk, fütyülhetünk, lufit fújhatunk, szívószállal üdítőt, vizet ihatunk
A lehetőségek sora végtelen. A lényeg, hogy a gyermek élvezze a tevékenységet, olyan játékot találjunk ki, amiben örömét leli, és amiben sikerélményt talál. A ceruza, ecset és egyéb rajz- és íróeszközök használatát nem szabad erőltetni, hiszen, ha túl korán próbáljuk rávenni a gyereket, hogy rajzoljon, színezzen ceruzával vagy zsírkrétával, az kudarcélményhez vezethet, illetve a későbbiekben a grafomotoros képességek fejlődésének is gátat szabhat. A finommotorika fejlesztése már egészen korán, csecsemőkorban elkezdődhet, hiszen a csecsemő már a 2-3 hónapos korban elkezdi követni szemével a kézmozgásokat, 3-6 hónapos korában pedig már tárgyakat is megtart a kezében, érdeklődik ezek iránt.
A finommotorika fejlődésének elmaradását okozhatja és jelezheti (néhány példa):
- az életkornak megfelelő mozgások kialakulásának késése, elmaradása
- nagymozgás fejlődésének elmaradása
- egyensúly probléma
- gyakran elejt dolgokat
- gyakran elesik
- kisgyermek kerüli a kézügyességet igénylő tevékenységeket: nem szeret fűzni, nem szívesen illeszt össze kockákat, nem szeret gyurmázni, nem szívesen játszik apróbb dolgokkal (lego, golyók, gyöngyök)
- kisgyermek nem érdeklődik az íróeszközök iránt
- nem firkál
- nem tud célba dobni vagy rúgni
- nem tudja a cipőjét befűzni
- iskolába készülő gyermekek esetén már fontos a szabályos és nem görcsös ceruzafogás
Mit jelent a grafomotorika?
A grafomotorika a rajz- és íráskészséggel kapcsolatos mozgások összessége, tágabb értelemben pedig a finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységek összessége.
A grafomotoros ügyetlenség vagy elmaradás azt jelenti, hogy:
- gyenge a gyermek finommozgás koordinációja,
- nem megfelelően összerendezettek a finommozgások, ennek következtében pedig
- nem rajzol szívesen,
- a rajz- és íróeszközt görcsösen fogja,
- nem megfelelő a ceruzafogása,
- iskolás korban az írástanulás nehezített,
- „csúnyán” ír, kusza az íráskép,
- az íráskép nem rendezett,
- a betűk formája szabálytalan,
- a vonalvezetés nem megfelelő,
- az írástempó lassú,
- a helyesírás hibás.
Mindezek miatt a tanulási folyamat nehezített, kudarcos, a gyermek a tanulási motivációját elveszíti, a társai megbélyegezhetik, perifériára szorulhat. Nagyon fontos a korai, illetve a lehető legkorábban megkezdett fejlesztés, megsegítés annak érdekében, hogy ezek a hátrányok mihamarabb kompenzálásra kerüljenek.
Fejlesztése
A fejlesztés során figyelünk a testtudat, testfogalom, testséma, a térbeli és síkbeli tájékozódás, a mozgás és a finommotorika eszköz nélküli fejlesztésére is. Ezen területek fejlesztési lehetőségeiről szóltam már korábban, további fontos és lehetséges tevékenységek:
- vonalkövetés kézzel, ujjakkal, eszközzel
- vízszintes, függőleges, hullámvonal, körvonal, hurokvonal rajzolása
- labirintus
- hiányzó vonalak pótlása
- ritmikus sorok írása
- a megfelelő ceruzafogás kialakítása
- a megfelelő nyomaték kialakítása (ne véssen, de az írás látható legyen)
- nagycsoportos korban már eszközt igénylő feladatlapokat is használhatunk, ha a finommotorika elérte az ehhez szükséges fejlettségi szintet.
Néhány példa grafomotorikát fejlesztő feladatlapra:
Az óvodások és kisiskolások egyéni fejlesztő foglalkozásain mindig helyet kap a finommotorika fejlesztése íróeszköz nélkül, ezeket a tevékenységeket a kisebb és nagyobb gyerekek is nagyon kedvelik. A finommotorikusan megfelelő fejlettségi szinten lévő gyermekek esetében pedig szükség esetén figyelmet fordítunk és hangsúlyt fektetünk a grafomotoros fejlesztésre is.
Szeretettel várom foglalkozásaimra az óvodás és kisiskolás korú gyermeket! A részletekről itt a honlapon és facebook oldalomon is tájékozódhat, illetve várom jelentkezésüket a verba.andrea@arnyektanar.hu e-mail címen és akár telefonon is.
Az első foglalkozás mindenki számára ingyenes.
Related Posts
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 1.
Az iskolaértettségnek számos kritériuma van, melyeknek teljesülniük kell,...
GyógyPEDAGÓGUS, GYÓGYpedagógus vagy GYÓGYPEDAGÓGUS?
A gyógypedagógus tanít vagy gyógyít? Sokszor felteszik nekem a kérdést a...
6 évesen iskolába…
A jelenlegi törvényi rendelkezés értelmében, annak a gyermeknek, aki az...
Iskolaérettség kritériumai és az ezt megalapozó részképességek 4.: Gestalt látás
Az iskolaérettséget megalapozó képességek bemutatása során szóltam korábban...